gyermek szeretnék lenni
a táguló idővel
fordulok a múltba
zsugorodik az élet
miközben újra szoknyád mellett tipegek anyám
s már tudom ott meg is állok
nem hívogatnak cifra távolságok
óriás gondjaim mily törpék
melyik ujjam szopogassam miközben hüppögök
őszbe fordult hajjal két anya együtt lesz most gyermek
távol a világ gondjától önfeledten játszunk, csak játszunk
és a többi már csak ócska rossz álom
ébredni többé sosem vágyom
mondd anyám ugye Te is ezt álmodod minden nyugtalan hajnalon
mikor a virradat széttép minden jótékony homályt
de elméden mégis marad
anyám álmodj csak álmodj tovább
*
kitágult pillanat éhes gyomrában zokogok
s te sehol sem vagy anyám
párnába süppedt arcod kísért
hova lettek a lágy suttogó szavak
álmot hintő szép mesék
hova lett az egykori szép remény
a hívogató élet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése