ébredő völgy * levél magamnak

milyen kár, hogy Neked nem írhatok többé
hiányoznak a reggeli levelek
ma is csak ámulok ennyi szép láttán
a völgy hajnali tisztasága párába veszett
gőzölögnek a tetők
s fenn a piciny dombon csillámló fénnyel
morzézik a hatalmas vén fenyő
csak álltam, álltam
szívembe írt a csillagfény üzenet
kitárni magam a szépnek
feledvén bút-bajt
érezni az örök megújulás csodáját

a nagy kedvenc vörösfenyő még oly tar
szinte halottként meredezik hosszú törzse
a pompás zöld fenyők között
lám, mily későn ébred
és mily korán tér aludni
rövid az élte
de addig ontja a szépet
selyemlevele vetekszik
mindenféle selyemmel-bársonnyal

a mogyoróbokrok már régóta virágoznak
mókusok nagy örömére
kik feledik téli álmuk
és keresik az eldugott eleséget
itt is-ott is elrejtették
szaporodnak a mogyoróbokrok
sűrű erdő mélyén
nem rettennek a sötéttől

s már a békák és szalamandrák is
meneteltek a patakhoz
szegények sokan odavesztek
ember sorra elveszi területeket
akár a vadaknak...

s bár a szépről áradozok
de csak bevillan a pusztítás képe
hatalmas sebek erdők-völgyek mélyén
hol ember betonkolosszusokat emel...

de íme már a kert felett kéken mosolyog az ég
megszöktek a csodás sejtelmes párafoltok
a fű úgy ragyog mint smaragd
miért annyian halnak...
Föld méhét kifosztva
holmi gazdagságot képzel az ember

a cinkék még örülnek az eleségnek
sok kis gömb függ a rózsalugason
de már éled a rózsa
hosszú hajtásai vadul tekeregnek
kötözni kéne

eltévednek gondolataim
kihajtanak ezer fele
ágacskák vagy csak vesszőcskék
valami termés reményében
levél bimbó virág
van miből ínycsiklandó gyümölcs lesz...

az élet megannyi csodája
hirdeti az örök szépet
a reményt a hitet
égi béke költözzön szívekbe-lelkekbe

ember ne hagyd, hogy félre vigyen
az indulat heve...


Siersthal, 2018. április 11.

Hazám

én nem tudom,
hogy lehet így élni
leszegett fejjel
senkire sem nézni
szavakat magunkba fojtani
s mi elhagyja ajkunk
nem mi vagyunk
félelem szül
minden hazug mondatot
odabenn őrlődik a való
keserű fájó szívvel
sikoltom
Hazám hova lettél
Hazám mivé lettél
hogy lehet a koncért
mindent odadobni
anyát apát
gyermeket
barátot
tanítót
egy egész Hazát

Siersthal, 2018. április 09.

Jancsi

zárt terek
zárt emberek
bezárt
zárkózott
szavak
logika
képzelet
tragédia
kavarog
gyomor
rontás
ártás
képletek
képzelem
reszketek
kezem hideg
fejem üres
Jancsi vagyk
de nem bohóc
csak egy
szegény legény
kalpagom nincsen
cipőm lyukas
de még van
anyám jeltelen sírban
mint valaha
temetőn kívül az öngyilkosok
nem az lett
csak éhenhalt
miért nem adtam?
enni nem adtam?
adtam
volna
ha lett volna
s hogy én még vagyok
abban mi a titok
elmondjam
ne  mondjam
egyszerű
lopok
józsefattilát olvasok
anyámnak
csak jó szót adtam
kevés volt
kevés
éhezett
nekem adta
milye csak volt
volt
ringatom
üres szívem
elmentem anyámmal
de még vagyok
vagyok
tolvaj vagyok
kukákból
eleséget markolok
kevés
kevés
evés
szegény
szegény
vagyok
anyámnak is adtam volna
de ő csak mosolygott
miközben
mindenét nekem adta
tolvaj vagyok
tolvaj
megloptam anyámat
engem ki temet el
mellé a jeltelen sírba
csakúgy elhantolva
minden nélkül
lelketlenül
ázva-fázva
szegény lelkek

Siersthal, 2018. április 07.

Error 404 Not Found

Félelem szaga zúdul át
utcákon, tereken
félelem íze omlik szét
imát mormoló ajkakon
ima hangtalan
ima félve búvó vágy
haza haza
vágyom haza
bátran szabadon élni
nem félve falhoz lapulni
osonni rettegve
bőrcsizmák hangos koppanását hallva
kopasz fejek
halálfejek
horogkeresztek tetoválva
tar kobakokon
lábbal tiport szabadság
félelem motoz
félelem ordít
ember kussad
vége
vége

Siersthal,  2018. április 07.

hát

hát nem
(háttal nem kezdünk mondatot! mondta Jutka néni
valóban ne is kezdjünk! forduljunk egymásfelé!
mert manapság ez valahol elveszett és a tekintet
nem kapaszkodik egymásba...!!)
amúgy persze a hosszas kitérő miatt
elszaladt amit írtam volna
levelet már nem
nincs kinek
elhagytak
nem először
de majd hamarosan én hagyok el mindenkit
végre megtérek
nem leszek többé ádáz gyermek
felnőni nem sikerült
jobb is
a folytatás most elmarad
fő a marha
vár a sok csetresz
és nem utolsó sorban
nokedli avagy galuska készítés
a kígyóuborka már nem tekereg
régen ecetes lében pihen
mondják nem egészséges
de annyi mindent mondanak
mondunk
és az a baj, hogy írunk
az elektromos oldalakon
terjeng a butaság
bedőlünk
mint motor a kanyarban...
Celine Dion énekel
bár szép ez a dal
de nem szeretem
őt nem szeretem
nem bántott
és mégsem
remélem akadnak kik tudják a miértet
esik csak esik

Siersthal, 2018. április 05.