2017. november 12., vasárnap

sárga nárciszok

el sem hiszed
(mert én sem)
mi minden fordult meg fejemben
miközben írunk
miközben beszélünk
miközben szeretkezünk
csak magunk vagyunk
a többi mind mellékes
de elhitetjük
érted
értük
mindenkiért
vagyunk
hogy párosan párban élünk
hogy a hétköznapok forgatában
az üvöltő zajokban
hordárok vagyunk
cipeljük a másik magányát
szétfröccsenő percek
illatos nyoszolyán hálnak
tenger könnye cirógatja
sebesre mart arcodat
fázol
kinyújtod karod
ölelj - mondod
magadra húzod magad
látod
szeretlek

mennyi sárga nárcisz nyílik
csillagok fércelve
sötét hajad lombját
hegyekbe hordták
füst kering
vonat zakatol
sikolyok
kilógó csontváz karok
bakancsok jaja
szétdúlt koponyákon

örökkön tartó félelem
írta be magát
keserű szívekbe
szűztiszta szerelem
vérbíborba hullt

sárga nárciszok
sárga nárciszok

Siersthal, 2017. november 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése