s Te nem jössz felém
hát én megyek
leszakítottam az utolsó rózsát
oly gyengéd rózsaszín
hogy szívem összeszorul
e mérhetetlen szépség láttán
s Te nem jössz felém
mégsem jössz
kereslek
kereslek
virágköntösbe bújtatlak
szirmaidban napsugár fürdik
szirmaidban fagy keze kutakodik
jéggé dermeszti piciny virágszíved
elmúlt a nyár kedvesem
elmúlt
itt a végtelen jeges hideg
örök hideg
föld takar
óvna védene
de nem lehet
már nem lehet
többé nem nyújtod felém kezed
szirmok peregnek fagyosan csendülve
Siersthal, október 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése