vártalak

ma hervadt reggelre keltünk
pártában maradt a napsugár
szürkék uralma tört a Föld birodalomra
vártuk a fényeket
vártuk epedve
sötétben csak botorkál az ember
szegény ember...

sülő palacsinta illat tör az égre
konyhában sertepertelsz
tányéron palacsinták göngyölve
földi jóval töltve
csábít
csábító
lám
diktál a gyomor
gyáva nép
hamis hang

őszi úton csatangoltunk
levelek lehulló lágy neszét
sokan megénekelték
hisz az is
maga a csoda
az élet dicsérete
a szép múlása
más testbe öntve
lépések-öltések
hulló falevél
avar szőnyeg
eltakar
betakar
fanyar füst száll az égre
képzeletem puha szőnyege
egész világot takar, betakar
szívem lüktető melege
téged óv
hosszú úton
sok kalanddal
kéz a kézben
vénségesen
mihez viszonyítva
viszonyítás
bizonyítás
halmaz elmélet
kedvesem voltál
őszi köd szitál
tejfátyol a föld felett
a vén völgy nekünk üzen
milyen szép
milyen szép
ég veled

bennem megannyi szó kavarog
bodorog
égre száll
messze száll
vége már

Siersthal, 2018. október 09.