szólj, szólj hozzám
nem bánom, ha hangod érdes
mit ér a mézédes szó,
ha hamisan cseng
szólj, szólj hozzám
kérges tenyered
milyen lágyan simítja fejemet
még, kérlek, még
ne hagyd abba
kályha alatt macska gömbölyödik
álmában bajusza rángatódzik
izzó vaslapon sülő alma illata száll
kint hópelyhek kristályálmot szőnek a tájra
Te fáradtan ülsz
arcodon bánat csorog
de kezed mégis
puha meleggel ölel
drága nagyapám
mesélj, mesélj nekem
látod, minden ceruzacsonkod kihegyeztem
ma együtt fejtsük a rejtvényt
vegyél öledbe
olyan süket lett minden
néma gyász ült a házra
s Te leejtett állal
békés megnyugvással
örök álomra tértél
a meleg szobában
mintha csak aludnál
azon a színes rekamién
2012. február 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése