szédülés

Szédülök
én úgy szédülök,
mint egykoron veled
páratlan szédület...
virágot sem bont
gyümölcsöt sem terem
és én úgy szédülök
forog a világ
zsurávli
de messze szállt
álomport hint
egy láthatatlan kéz
szemem csukódik
semmit sem látok
és mégis többet látok
mint minden látó
minden hol van
őszbe csavarodott
régen a tavasz
öregedő testem
a nyár melegére vár
bán én nem szeretem
hiánypótló vallomások
születnek fakuló ajkamon
emlékek bódulatában
újra gyermek vagyok
nézem szépséges anyám
s ha nincs oly nagyon várom
késő este érkezik
fáradtan a munkából
elsimítja rajtam a takarót
szép könnyű keze
szívemben dobban szíve
talán egyszer újra látom

Siersthal, 2019. április 06.

Reggeli levél (4.)

Ugyanott és mégsem

Néztelek a fiaddal. Az idő közben elszaladt. 34 év!
Volt idő mikor akkor már az élet vége volt.
Játékai vagyunk valami Hatalmasnak.
Egynek vagy többnek? Csak játszanak velünk!
Ide-oda passzolnak közben talán kacagnak.
Kinevetik a gyarló embert, ki mindenségnek véli magát.
 Persze ez csak csalóka képzelet!
De vannak kik ezt valósnak vélik
és kezükben hamis hatalommal gyilkolnak.
Gyilkolnak szóval és tettel alig páran a rengeteget!
Akár az erdőket! Tudatlanság átka, bűne irdatlan!
Nézlek és elkalandoznak a gondolataim.
Bezsákolnám, de nem lehet, nem lehet mind elszelel.
Béklyó, kantár ember műve. Megfogná a lehetetlent!
Csak ártatlan vadlovak senyvednek, mint a gyenge emberek...
Mi is a gyengeség? Szavak játéka tettek nélkül.
Játszani jó, mondják.
Na, igen, de csak velünk játszanak a halhatatlan Istenek...

Siersthal, 2019. április 06.

gyújtogató

ha én gázláng gyújtogató lehetnék
folyton csak az utcákon tekeregnék
ködbevesző imbolygó fények között
gyalogolnék
néha-néha sikoltanék
önön árnyam ijesztene,
de akkoris csak gyújtogatnék
üres sziveket lángra lobbantanék...
barikádokra nem vágyom
Gavros sem akarok lenni,
csak szimplán a kis róka
ő szelídítene engemet...
szívem minden melegét
másoknak hiába kínáltam
de barátom a kis róka
örömmel fogadta


Siersthal, 2019. március 05.

görbetükör - trükkös elme tükör

Te csak hagyd
hogy játsszon az elme
te csak hagyd
hogy elsodorjon a lendület
lendkerék, oh be szép
tűzoltó leszek és katona
kis autó nagy autó
örül a gyermek
tébolyult felnőtt
te csak hagyd
hogy hamis igék
vadítsanak
s magad is hirdeted
hévvel
zöld és Ráckeve
végállomás
függöny le
absztrakt
de nagyon
elvonás
dili ház
nem is kell már
sárga ház
helyette
egy egész ország
hát persze
játszótér
kis egér
kisegér
sajtocska
lyukacska
zsebecske
mákocska
mely mese
vége
itt
fuss
el
véle
m

Siersthal, 2019.február 22.
.

Reggeli levél (3.)

Mondd, milyen is a fénytelen fény?
mondd, milyen is a kihűlt meleg?
és mondd, milyen is az amikor
csak mázasan szeretünk,
de ha a máz lepereg
nem marad semmi sem.

Üres, áporodott üreg!
és annak mélyében lapul
dideregve reszketve bújva
egy régi emlék
mikor még volt fény,
mikor még volt szeretet,
mikor még a lélek melege
szemekben csillant és volt Ember.

Siersthal, február 22.