2018. március 17., szombat

Púderillat

az emlékezet melyik bugyrából és mélységéből
csapott meg hirtelen anyám púder illata
ezüst kis tükrös púder tartója  régen elveszett
és Ő már régen csak a szívemben él
de valami furcsa és ismeretlen okból
feltörnek képek, illatok, arcok, ruhák, hangok és sok más
mind megannyi megbúvó érzés
mit ki tudja hányszor és hogyan festett át a csalfa emlékezet
anyám pöttyös ruhád és  hosszú kék gyöngysorod
látom, tapinthatom ez ádáz jelenben
de ez mind semmi
ezek csak tárgyak
az illat a hang sokkal másabb
illatok keringenek a szoba mélyén
oly frissen élőn,
mint most odakünn a csalfa tavasz hideg lehelete
voltaképp nem is akartam írni
de az a púderillat
valami különös varázs
orromban szétárad
szívemben meleget fakaszt
a múlt kavarodik
száll
mint az illatos finom por a pamacsból...

kérlek ne engedj el
önfejű makacs gyermek
folyton esőben kószál
kakukkfű és Szilas patak
mond imát az elveszett évekért

kakukkfű rozmaring levendula - megannyi aroma
virágszívem megremeg
alvó érzések ébredeznek

de jaj jön még fagy
korai a tavasz

szememben ül az emlékezet színes virága
szirmot bont majd elhervad

kezemből kihullik az élet
elcsépelt szavakkal sem festem már a múltam


egyszer csak valahova én is megtérek


Siersthal, 2018. március 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése