2011. március 2., szerda

Tan-Gó


Egy utolsó tangó Veled
- mondanám
de első sem volt.
Egy álom fehér lepelbe varrva
fekete mén fényes szőrével
- de lehet
fekete szemfedélbe varrt
hószín álom fehér lótuszszirommal.
Tangó
- első tánc életemben
Tangó
- akkor még tán boldog voltam
Tangó
- mi is az?
egy Tan e gó (K) tükrében?
Te vagy?
a Tan Ok Mestere?
Én vagyok
a halálba táncoltatott lány?
Vagy OK??!!!
Ma megveszekedett kedvem kerekedett:
sarkamban lohol a Hal ál!
No de az mi?
ál Hal? Hal ál?
vagy hamis halál?
Kitérő egy rövid időre a túlvilágba?
Pont addig amíg lepereg Életem filmje,
hogy bölcsen visszatérve
tudjam amit amúgy nem?
Most míg zakatol valami odabenn
és ujjaim kopognak a billentyűkön
formálódnak a szavak,
születnek a kusza gondolatok:
alkotok valamit?
Ez Al ko T ás
vagy a bomló elme végterméke?
Fehér sávon fekete betűk?
Fekete-fehér igen-nem.
Fekete-fehér elegáns lakkcipő.
A harmincas évek(?) gáláns lovagjainak lábán?
avagy Paudits Béla pipaszárán?
és míg szemeit mereszti torkából a hang,
mint igézet száll-száll...
Füstfelhő kerekedik - körülölel
szelepemen beáramlik, bódít!
Benn átformálódik!
Működik a Nagy Átalakító!
s a füst fojtó gázzá lészen
s a szelepen most kitör!
S mi volt, egyszer csak
tömeggyilkos lesz....
Tán így működött Hitler, Mao, Sztálin
és sok más névtelen és neves hentes és mészáros...
közben Münchenben folyik a csapolt sör...
habja mint kádban a legfinomabb habfürdő nő N Ő
imádott Nő...

2005. október 25

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése