hív

nálam elmúlt a lekvár főzés ideje
újra veled vagyok
s ömlik a szó
kanyarognak a gondolatok
szorosan egymásba kapaszkodnak
úgy csapongnak
lám a rend rendje valami fura
látszatra szétszóródott káosz
káosz - valamiért szeretem ezt a szót
annyi mindent rejt
nézzünk hát bele
és lássunk
és érezzünk
és hagyjuk, hogy átjárjon
a másik értelem
a mások szépséges mássága
pillangók röpte
Móricz Zsigmond
három pillangója
veled vagyok
ott messze
színesen szállok
hogy fakón haljak
álomba ringatok
minden fájdalmat
csend hulljon a világra
soha ne ébredjen fel
kicsiny világom
olyan nagy
bánatom ege mily színes
kedvenc kaleidoszkópom
nézz bele!
nézd milyen szép
mennyi sok bánatvirág nyílik
látod mindenben van mégis valami jó
pedig hogy fáj mikor a földet túrva
ölök...
hogy másnak meg életet adjak
libikóka
anyám vágylak
apám téged hívlak
nyarak
Baranya  -  tengeri erdő
juj szúr
azon vitt át az út
a kedves kicsi házhoz
ólban disznók
zsuzsi, a kedves
messze szálltam
visszatérek a jelenbe
zene szól
eső esik
és én csak itt ülök
miközben hívnak távlatok
hív a mindenen áthatoló gondolat
hív hív
tán nem vírus

Siersthal, 2018. augusztus 13.