Mit is akartam?

Bennem elvadult az idő.
Összekuszálódtak a gondolatok.
Megfosztattam a mindennapok rutinjától.
Vagyok, mert még vagyok, de ez már csak a lézengő lét.
Megszökött az értelem, a tudat.
Kihagy a rendszer.
Hibás.
Megdöbbenek.
Mi történik.
Mi nem történik.
Feledékenység kóros.
Lassan már káros.
A gondolatok szanaszét szökkennek.
Feledve egyiket kiütik a másikat.
Mit is akartam?
Hányszor teszem fel a kérdést magamnak.
Némi töprengés után következik a feladás.
Nem megy.
Még járok ("Járkálj csak halálraítélt"), még vagyok.
Vajon ez már a halál küszöbe?
Persze az.
Hisz minden pillanat az.
Ahogy kiharap belőlem az idő minden józan falatot,
úgy közeledem egyre jobban a vég felé.
Vajon szenvednem kell érte?
Vagy leszek "fa melyen villám fut keresztül"?
Bárhogy is míg tudatomnál vagyok
- legyen ez kihagyó, legyen ez még időnként észlelő -
mindennapos kérdés, gondolat bennem: halál.
"Halálnak halálával halsz".
Mit jelent??
Többszörös halál?!
Ha meghalna a halál, maradna-e csak az élet?


Siersthal, 2018. augusztus 16.