2018. szeptember 19., szerda

reggeli levél * szabadon futó gondolatok


 Jó reggelt,

esett-esik. Szürke, mint hályog, mint szamár, mint ember...
Szürkék gyűlekezete. Veszélyes. Veszélyes minden gyülekezet.
A gyáva erősnek képzeli magát. Olyant tesz falkában mit máskor sosem tenne.
Visszafordíthatatlant, mint egykoron a barnák ... nem tudom miért ezeket írtam,
de így mentek az ujjaim.
Álmos vagyok.
Hamarosan boltozás. Mindig autóba ülni. Rémes. Mi lesz ha már nem...Nem is gondolok rá.
Kiszolgáltattak...
Valami melengetőt is kéne írni. Maximum a kályhából áradhat,
ha... ha van tüzelő, ha van ki befűt és ha nem lenne ha.
bocsánat
pedig most is szép zöld a fű és kukucskál a halovány rózsaszín futórózsa
a többi virágot innen nem is látom ülve legalábbis.
ölellek
közben felbukkant egy szó: cafrangos.
Jó szó! vajon mi társul hozzá?
Nekem most a tulipán, a cafrangos szélű tulipán
ahhoz meg a láda ahhoz meg a nagykendő
ajh tudnám folytatni a társulásokat :)
“Várj reám és megjövök”
Valóban?
inkább már csak el
elmegyek
akár Máthé Péter 
Szimonov - zord tél - Szibéria
most is ott élek
csak a Kis-Szibériában
ahogy felénk hívják a völgy eme részét
hasíték
“még zöldell a nyárfa”
nem zöldell akna érte
óriási kráter a helyén
56 vonulnak
tankok és szegény kiskatonák
elestek
kanyarog a Don
szívemen mi ül
felröppenő kismadár
szomorú képek élednek
inkább nem folytatom
de tudd így is-úgy is szeretlek
rosszul...


Siersthal, 2018. szeptember 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése