2011. január 16., vasárnap

Vagyok, mint fagyasztott virágok

 
 
 
 
 
még nem is éltem
bimbónyi létem máris
jégszekrénybe zárva
s mikor ajándék-fényre értem
pillanatnyi öröm után
megadóan hajtottam le fejem
maradtam összezártan
sziromruhám pompáját
senki sem láthatta
még csak magam örömére sem nyílhattam
létezésem titkát örökre temetem
potyogó szirmaim fél utat sem mutatnak
mégis volt kit megérintettem

tulipán
piros tulipán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése