partok ölelésében
lassúdad folyik az élet
csendesen tekergő Argenton
mennyire szerettem
nézni szelíd folyamod
telnek-múlnak a napok
nélküled
s te rendületlen
öleled köveidet
fényesre mosva
birkák oltják szomjúkat
a sok odavetett
sárgadinnyékből
majd részegen elterülnek
álmomban de ébren is
még ott vagyok
szépséges Deux-Sèvres...
Siersthal, 2017. március 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése