álmot morzsol a szél
illatos majoránna
hangák rezegnek
piciny virágfejük
csupa könnycsepp
harmat csókolt
rájuk vágyat
és a nap
a nagy mohó
tüzesen felfalja
a bánat lepkeként kergetőzik
hangos a rét
zümmög megannyi bogár
kitinpáncél roppan
egy pötty a halál
elveszett dallamot
lágyan sodor a szél
veled ébredek
milyen különös zene...
fátyolos a szemem
de megáll a könny
nem bomlik a szeretet
kőkemény nehezék
nincs szentség
mennyire fáj a szép
gyilkos boldogság
szomjam sosem olthatom
sivatagi rózsa
évekig tetszhalott...
kereslek
bimbó bomlik
reszket halovány
rózsaszín szirma
kitárul a világra
örvénylő áradat
szememben a szerelem
végtelen a véges
és a véges oly végtelen
védtelen
bebábozódnék ne fájjon ennyire
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése