fotó: Alíz
Fahéjillatú éjjel vaníliát hazudtál
hamis ciprusok citrus illata
keveredett cigid keserfüstjével
mégis mikor kezed hozzámért
a mennyország a földre költözött
lángpallosú angyalok irigykedve
nézték viharos öleléseink
és csak csapkodtak vágyódva
a földi pokolért eget feledve
nem is tudom hova lett ruhánk
tán tolvaj járt s mi észre sem vettük
annyira szerettünk temetkezve
egymás hajlataiba elveszve
fényes szikrákat szórtunk
messze látszott izzásuk
csillaghullás hírét hallottuk másnap
miközben már rég máshol jártunk
részeg pillanatot oldva másnaposan
kihűlt vágy lángolást nem kíván
üressé lett kehely a szerelem
aljában száradó vágycseppek
életre nem kelnek véget ért
egy álom már az újat várom
gyújtsa fel kihűlt szívem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése