Duna

A Duna egyik oldalán meghalt egy öregember
a másik oldalán született egy kisember
mindkettőt Jakabnak kereszteltek
- közben eltelt egy emberöltő -
zúgtak a harangok
zúgnak a harangok
lágyan hullámzik a Duna
homokszemek csillannak
ott futunk hárman, mi gyerekek
akkor még osztott volt a Duna
fülemben öreganyám hangja
a közepéig ne evezzetek!
lőnek!
odaátról lőnek...

szép Pozsony
felnőtt fejjel sétáltam utcáidon
de a múlt kísért
akkor is
most is
mindig, mindig
míg eszem tudom
hűs hullámok nyaldossák emlékezetem
boldog gyermekkor
fenséges zsíros kenyér
illatos baracklekvár
minden szép!
minden játszótér
a mai játszótereken félek
valamikor belém költözött
az iszony
s velem kötött viszonyt...
Duna
kanyarog mocskosan
mennyi vérrel keveredett...
képek, hangok
sikolt  múlt

bárhol járok
mindig elkanyarodok
bár tudom voltak ikes igék

árnyékok játszanak önfeledten
kificamodott halott testeken
fekete sávként vetülnek

Duna...
napfény csillan
vidám nevetéseket
felkap a pajkos tavaszi szél

én mégis a koldusokat látom
a fennen hirdetett nagy jólétben

úgy kanyarog a gondolat,
mint a szabadon szaladó patak

ha bezárom fáj
feszít
leírom hát
bár fülemben cseng
valakinek bíráló szava
keményen csattant
de én mégsem
hallgathatok,,,

2014. március 14., 11:27