és megint csak megszöknék
elmennék
hullámok
lent és fent
bármerre fordulok
betemet, eltemet
reszketek
ezüstnyár
zizzen a nyárban
visszahív
hazahív
ez a dal
dallama
szívemet facsarja
akadozó dal vagyok
tisztha hangok falsul szólnak
kinyújtom kezem
tenyeremen egy egész élet pihen
szépen ívelt vonalak...
Isten szeme reám nevet
látod Édes
minden hiába
a vágyak inkább eltemetnek
fel, fel semmi sem hív
hiába is oly kék az ég
és derűs a határ
ebben a nemvolt télben
2014. február 21., 16:07
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése