szeretni szeretnék igaz szívvel...

verset írnék neked
 vagy legalább jegyzetet
de kifogytam a szóból
bár ez így nem igaz
éppen hogy olyan sok
keretbe nem foglalható
itt is ott is kidudorodna
sarló és kalapács
no meg szeg
és szegelek
elveszett kedvemet
ha lehetne
be jó lenne
minden ember boldog lenne
látod futnak a sorok
bennem a kényszer toporog
oh hogy szeretlek téged
ajnároznak az összevissza szavak
s nem mézes ragacs
bár a méz
azt mondják egészséges
hát meglehet
lehetős
ős
be szegény
nincsen ... (milyen?) bőr
se hétszilvafa
itt még egy se
ahol van nem böcsülik
ahun nincs hiányolják
lennék én ács
és takács
meg fűtőmester
és favágó
egy ember se fázzon
szívek sose dideregjenek
 kezek-lábak melegedjenek
szemek éhesen
kirakatüvegre ne tapadjanak
szeretném ha szeretnének
és épp ezért
daccal fordulok el
emelj szívedre
s hallgasd a csendem
engedd, hogy kezem
megérintse arcod
s mintha volnék vak
simítanám végig
minden vonásod
mosolyod
ujjam hegyére ültetném
s azzal szívembe rejteném
s ha szomorúság törne rád
visszarajzolnám honnan vétetett...
 ha elfáradnál
megvetném ágyad
s jó szóval
minden gondod-bajod kisimogatnám
s ha még így is valami fájna
keblemen ringatnálak
mintha volnál gyermek
engedj magadhoz
ne féld összevissza énem...
szeretni szeretnék igaz szívvel...

2014. március 5., 17:34