képzeletem hallotta csak
a tél zenéjét
nem riasztottak jéghegyek
fagyott ágak
sem csüngő jégcsapok
vajon merre jár(t) szegény
megvénült Tél apó
tán annyira fáradt,
hogy önmaga
fordult téli álomba
akárhogy is
most már
nagyon vigyázzunk
fel ne ébresszük
aludjon
csak aludjon
pihenje ki
évezredek fáradtságát
és majd jövőre
felfrissülve
örömöt hintsen
a karácsonyra
és a didergő
csupasz földekre
vetés melegedjen
emberfia ne fázzon
meleg tűz égjen
a szívekben...
s kályha körül ülve
hallgassunk
sok szép régi mesét
dúdoló
dúdoló
örömfakasztó
hittel éljen
földön minden ember
2014. március 11., 12:17
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése