2014. május 1., csütörtök

kései fagy

fehérbe öltözött a reggel
fagykezek vizeket dermesztettek
szívemen egy fuvallat
dermedségbe fulladt
játékos kedvem
bánatot fakasztott
s vele engem is
megfagyasztott
szóruháimat levetkeztem
pőreségem didereg
minden csak átfutó gondolat
az élet egy csoda
misztikus rejtelem
feléd kanyarodnak
érzéseim
szavak nélkül ringatlak
mintha volnál gyermek

 2014. március 4., 7:39

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése