2010. szeptember 21., kedd

Áldalak

 2010. augusztus 27. 

 még mindenem érez
szívem szorít
hívsz hívsz
akaratlan akarva...
belélegzem ezer távolságon át
mozdulásod illatát
éjjel veled ébredek
s álmunkban együtt vagyunk láthatatlanul is
én még nem tudok létezni nélküled
hiába minden
most is hogy nehezül odabenn
ketten lélegzünk egy tüdővel
fojtogat az érzés
könnyűnehéz
vagy fordítva
s most enyhül a nyomás
áldalak
áldom a percet a pillanatot
s mindent mi hozzád vitt
milyen szép szó egy hitetlennek is
de hisz tudod van nekem
akárcsak neked
csak más
másként
de élő erős
vitathatatlan
hát áldom létezésed

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése