2010.01.11.
http://www.youtube.com/watch?v=2S6nCqQDm8Q&NR=1
egyedül állok a percek forgatagában
szokásos eset
köröttem emberek
mind-mind siet
magam vagyok egy üres járdasziget
képzeletem ingatag
csapodár, sosemvolt képeket fest
szeret nem szeret
akácfalevél
persze lehet százszorszépszirom
az legalább kiszámíthatatlan
igaz csalhatok...
semmiség
akár az életígéret
falja önmagát
minél tovább éljen
hát nem érted kedves
lábaidhoz kucorodtam
és csak meséltem-meséltem
vajon mennyi is az Ezeregyéjszaka
egy szám – semmi több
a több mi lettünk volna...
elűztél mikor sorra kattantak a zárak
s minden gondolatom neked kitártam
játék voltam kezedben
csak fényét vetted szememnek
s harapásod vérre ment
de látod én újra és újra
hozzád visszatérek
még nem tehetek mást
mindennél erősebb mit irántad érzek
rohannak a felhők
és én mindig egyedül állok
azon a forgalmas járdaszigeten
az élet erőszakos zajában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése