Hétköznapi ballada

2010.04.19 07:32

és én még szeretlek

Dunyha alá temetett jajok
örömsikoltások
fájdalom-zokogások
tisztaszoba
nagy ágy
magasan felpolcolva megannyi érzés
temetve minden mi volt s lehetett volna
trágyadomb-kapirga
keveredik minden
illatok-szagok
életek – halálok
vagyok
áporodott reggel
didergő ház
a kettő egyben rettegő kísértet
minden a fején
felfordult a gyomor
tartalma savanyú
mint a tavalyi lőre
szőlőszemek mily édesek
gurulnak
fejvesztetten
szeretlek
dadogja ajkam
s te
hallgatsz mélységesen
na persze minek is annyit beszélni
holmi érzésekre időt pazarolni
étel
na az igen
az kell
akár ölni is érte
vasvilla szemmel
netán felemelt karral
kucorgok és csak nézek rád
szememben még mindig szerelemmel
vörös csíkok hálózzák hátam...szeretlek
hisz tudod
előtted gőzölög az étel
egyél kedves
csak ennyi kell tőlem
legyek mindenben cseléded
de vasárnap a misére öltözzek fel szépen
gőgösen vonulsz velem
még szép vagyok
szeretlek
kérlek engedd le karod...