2010. szeptember 15., szerda

Hipnotizálva

..."tejjel-mézzel folyó Kánaán"...
elfogyó kerek szemek
plasztikus alakok
micsoda állapot

morajló tenger
tömeget rejt
haragos hangja
a partot ostromolja

ki sétál arra

- mondd te királyfi
India hű fia
ki átkeltél tengereken
tudtad-e -

igában tartott nép
mint a barom
az őrlőkő mellett
megy csak körbe-körbe
kifulladásig
közben a szemek porrá lesznek

- szantálfa illata borzongat
nem a hideg
mégis fázom
reszket forró szívem -

éhesen tátja száját a falánk nyomor
közben tejtengerré lett a föld

mondd hogy lehet

nézd világ azt a gyermeket
óriási koponya feje
szeme besüppedt fekete fájdalom
arcán zöld legyek
dögök éhesek falnának de már nincs mit
mégis ellepik várnak a bomlásra
türelmesen türelmesen

s közben folyik a tej
ömlik folyóba útra földre
s röhög a haszon
tömhetetlen bendője mindent elnyel

semmi nem számít semmi se

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése