és ha a sodró lendület
hajt feléd kedvesem
mondd a sok szó
a sok gondolat
teher-e
rádöltöm lelkem hajlásait
mint kanyargó zsínórt
a kacagányra...
s mikor vagyok áradó
szófolyam
és hömpölygök feléd
szabadságod
nem mosom-e el
szólj
mondd
ha teher vagyok
ha hínárként mélybe húzlak
legyek csak pajkos szellő
incselkedő gyermek
vagyok és legyek
kit szeret
téged szeret
szelíd engedőn...
2013. június 17., 13:26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése