Paloma

keress meg
itt vagyok
hallod
most ne bújócskázz
nézd szememben
el nem sírt könnyek
száraz
mind befele folynak
kőszívem nehéz
súlya húz
lefele húz

gyere
szeress
mint egykor

nem kérlellek
de mégis

felcsendül hangod
Solvejg dala szól
cseng
messzire
ott fenn Északon
még
Peer Gynt
is hallja

szeretlek
mosolyom fakad
látod

láss engem
hogy én is
én is

tétova szavam
utol nem ér
vagy mégis

mégis

suhog a kukoricás
súlyos rend
katonás sorok
mennyire szúrnak a levelek

fáj
kérlek simítsd el
minden bánatom

Paloma
te egyetlen

 2013. szeptember 5., 17:12