odabent kicsiny kis hangok motoszkálnak
nem kellesz senkinek
nem kellesz senkinek
árva vagy
nincs árvább nálad
még az árvácska sem
hát simulj hozzám
legyél velem
hogy ki vagyok nem tudhatod
de egyedül én szeretlek
lehetek csúnya
lehetek gonosz
lehetek bármilyen
sose keresd
ne kutasd
halld amit mondok!
csak én szeretlek!
gyere simulj hozzám
elviszlek messzire
közben a hangok megváltoztak odabent
valamit erősen súgnak
de semmit sem értek
kezem hideg
homlokom verejtékes
a sós cseppek szemembe peregnek
valaki erősen szorít
elvisz nem visz
elvisz nem visz
hol van egy akáclevél
nem!
inkább százszorszépszirom
kiszámolom!
s magam is elhiszem
úgy lesz a szirom dönt nem én
és ha az úgy akarja elmegyek veled
de ne motoszkálj már odabent!
elég, elég!
nem én sikoltom
ezt is ott bent valaki más
fehér rácsos ágy
lepattogzott festék
félhomály
fenn a magasban egy parányi ablak ráccsal
mindenütt rács
fejemen is
sőt benne is
mi ez?
nem tudok mozdulni
hova lett a kezem?
és a lábam?
a fejem is milyen merev
nem tudok mozdulni!
kikötöztek
kínzás - középkor
pedig csak a sárgaház
megadom magam
hang, kérlek vigyél el!
érzed?
erősen simulok hozzád
tudom, te vagy az egyetlen aki szeret
lehet akkor majd mások szeméből peregnek a könnyek...
2013. július 25., 11:25
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése